Megosztás 
Vannak olyan időszakok az életben, amikor semmi sem sikerül, az életkedvünk, az önbizalmunk romokban hever, megrekedünk egy szituációban és nem látjuk a kiutat. Ilyenkor két dolgot tehetünk: vagy engedjük magunkat tovább süppedni a látszólagos semmi állapotába, arra várva, hogy valaki megmentsen, vagy pedig veszünk egy nagy levegőt és kézbe vesszük sorsunkat. Ha az utóbbi mellett döntünk, az átmeneti túlélés helyett az életet választjuk. Ugyanis már ezzel a döntéssel rájöhetünk, hogy a legfontosabb személy, akire mindig számíthatunk, az csakis saját magunk.
Ha újra felvesszük a kapcsolatot önmagunkkal, elkezdünk megbarátkozni azzal, akik vagyunk, felfedezhetjük rég elfeledett értékeinket és új irányt vesz az életünk.
Az önsajnálat és önbírálat helyét szeretetteljes felismerések veszik át. Már nem akarunk másokkal versengeni, képesek leszünk figyelni arra a biztató belső hangra a fejünkben, mely mindig jót akar nekünk.
A múlton való rágódás és a jövő miatti aggódás helyett a pillanat megélése lesz a fontos. Egyre jobban elkezdjük értékelni azt, amink van, teret engedünk aktuális vágyainknak, de nem szégyelljük esendőségeinket, bizonytalanságainkat sem. Eléggé tiszteljük magunkat ahhoz, hogy nemet mondjunk méltatlan helyzetekre, de mégsem vonunk meg magunktól valami örömforrást, ami esetleg mások szemében kevésbé helyénvaló.
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
