Megosztás 
Ha hozzád bújnék, megölelgetnél?
Tartanál csendben karjaidban?
Picit szívedhez közel engednél?
Törékeny vagyok. Mondd, baj, ha így van?
Lehetek Kiscicád, Kisvirágod?
Adsz majd csókot a homlokomra?
Kizárod kicsit a külvilágot?
Súgsz majd "Nincs baj!"-t a gondjaimra?
Belefúrod arcod zilált hajamba?
Elviszed lelkedben illatomat?
Vagy csak álmodom titokban magamban?
Révület szédítget-csikladozgat.
Talán majd nevetsz vagy mosolyogsz rám.
Csak csendünk fáj át a fátylakon.
Bohóckodunk néha furán-sután.
Kis rezdüléseimet rád hagyom.
Vágyom tudni a sebeidet,
Szeretettel elsimítani.
Mondd, letesszük együtt a terheinket?
Meg tudsz bízni tanítani?
Ki tudod nyitni a rozsdás ajtód?
Vagy ugrasz felém az ablakon át?
Meg tudnál védeni minden bajtól?
A félelmeimet leküzdöm hát!
Álmom az álmod, mint mindenkié.
Még boldognak lenni egy kicsit.
Még jókat nevetni. Mindegy miért.
Szeretve lenni, bármit megtenni, akivel igazán jó lenni itt.
Kávé és Szivárvány közösség
Chris. Weawer
Reiki és Access kezelő, érintésterapeuta, gyermekágyas segítő
Megosztás
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
