Miért mumus a bölcsőde?
Mialatt a kisfiamból felnőtt férfi lett, számos dolog megváltozott ebben az országban (is).
De van valami, ami a régi maradt. Amit évtizedek óta hallok úton-útfélen.
Miért mumus a bölcsi? Miért viseltetik sok kisgyermekes anya negatív sztereotípiákkal a bölcsőde iránt?
Ismerek olyan anyukát, aki most egyéves gyermekét azzal ijesztgeti, hogy ha rossz lesz, berakja a bölcsibe.
Nem értem. Az én fiam annak idején két éves korában lett bölcsis. Igen, volt sírás-rívás. Két hétig minden nap zokogott, amikor elváltunk. Ő bent, a teremben, én pedig kint, az udvaron. Pedig a beszoktatásnak folyamata volt. Első héten egy-másfél órát maradt ott, második héten már egy fél napot. Harmadik héten is sírt – amikor érte mentem.
Mert ő még nem akart hazajönni. Játszani akart, meg rendet rakni a babakonyhában a kislányok után. Ez mindennapi reszortjává vált és azóta is nagyon rendszerető.
Ha a bölcsi hátrányát kellene firtatnom, talán többször volt beteg. Biztosat nem írhatok.
Nem tudom, az otthoni közegben mi történt volna. Hiszen a közértben, ahova dada híján minden nap el kellett cipelnem két éven keresztül, ott is ráköhögtek volna. Sőt! A buszon, ahol gyakran utaztunk, ott is vannak emberek, akik tüsszenteni merészelnek!
Lehet, hogy csak szerencsénk volt?
Mert mi csodálatos óvónéniket kaptunk a bölcsiben, majd az oviban egyaránt.
Ma is hálás szívvel emlékszem vissza mindannyiukra.
Mi rengeteget profitáltunk ezekből a közösségekből.
A fiam szeretett közösségbe járni és én a legnagyobb nyugalommal hagytam ott, mert tudtam, jó kezekben lesz.
Számos mondókát tanult, amíg én végre eljutottam fodrászhoz.
Kis barátaival játszhatott, amíg én végre beülhettem a barátnőmmel egy kávézóba.
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat