Sajnos, nem tudunk mindent befolyásolni. Ilyenek a földrengések, az árvizek, a valóságshow-k.
Az új évi fogadalom olyan, mint amikor a kezedbe veszel egy hatalmas könyvet, aminek a lapjai teljesen üresek. Te töltöd meg tartalommal. Ha ez enyémnek kellene címet adnom, ez lenne: LEHETŐSÉG.
Igyunk, bulizzunk, nyomjuk a selfieket a facere meg az instára, mutassuk meg mindenkinek, milyen boldogok vagyunk.
Az egyetlen módja annak, hogy ne legyen már az év első napján bűntudatod vagy szégyenérzeted, az az, hogy tűzz ki reális célokat a világmegváltó tervek nélkül. Persze, határ a csillagos ég, de azért lehet azt is lassan, fokonként.
Lázasan készülődsz, hova menjék, kikkel legyél, mit vegyél fel. Nagy meló ez.
Eltemetjük az óévet. Az egyetlen temetés, amikor örülünk, amikor mulatunk. Jön az új év, és a két esztendő úgy váltja le egymást, hogy még csak nem is találkoznak, még csak oda sem biccentenek egymásnak.
Meglehet, másnap iszonyú fejfájásra ébredsz. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy meglátod a hatalmas kuplerájt a lakásodban. A rengeteg mosatlant a konyhában és mindenhol szerteszét. Tucatnyi törött poharat látsz, pedig megígérted a szomszédnak, hogy ma hiánytalanul visszaviszed neki mindet. A kölcsönkért székekkel együtt.
„Nem vagyok nagy ivó. Szilveszterkor két martini után megpróbáltam elrabolni és Kubába téríteni egy liftet.” (Woody Allen)
Hajdú Hajnalka
Aurora táskák
giorgomeska(kukac)freemail.hu
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat