Megosztás 
A fényben élők mindenhol találnak erőt.
A télnek a legrövidebb nappalai következnek, illetve december 21-23 között ünnepi fénybe öltözik a világ és megtelnek a szívek szeretettel. Aki a legmélységesebb időszakot átvészelte, cserélt kalács recepteket, és új ízeket varázsol az ünnepi asztalra, összegyűjti maga köré a szeretteit, annak hiszem, hogy ilyenkor tele van a szíve jósággal, s fénnyel a lelke.
A téli elcsendesedés, közeledés önmagunkhoz rendezi az évet önmagában.
Kérdezem, hogy kell e ezzel foglalkozni? Elő van e írva, hogy mindig így vagy úgy „kell” ünnepi hangulatot élnünk? Minek is? Egy emberéleten át pont annyi hivatalosan a karácsonyi ünnep, mint egy születésnap. Persze jobb esetben, most vegyük így, hogy körülbelül annyi. Aztán attól az a nap mitől más?
Lehet rohanásban, munkával teli és mindennapos szolgálatban. Nagy csodálója vagyok azoknak az embereknek, akik alázattal a többi ember felé vállalnak ezeken a napokon is felelősségteljes szolgálatot és nélkülözik a családot, esetleg éppen más okból vannak egyedül, és mégis meghitten élik meg. Értékelik azt, ami van. Hálásak egy jó szóért, fahéj illatért az almaárusnál, ingyen ölelésért a főtéren ismeretlen emberektől vagy épp egy sült gesztenyéért a templomból kijövet.
Sosem tudhatod, mi hozza elő a szívekből a jót, nyitja meg a szeretet kapuját.
- Rendszeresen megmutatnád írásaidat ebben a témában nagyközönség előtt? Küldj nekünk egy mintát és elérhetőséget. Kapcsolat
- Online hirdetnél, de nem tudod hol és hogyan? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és küld el weboldaladat! Médiaajánlat
